A Bugát Pál Kórház a Magyar Állam tulajdonában és a Gyógyszerészeti és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásában végzi gyógyító munkáját. Területi ellátási körzete Gyöngyös mellett további két város és 42 község. Osztályai teljeskörű szakmai ellátást nyújtanak mintegy 100.000 területi, részleges szakmai ellátást nyújtanak további 40.000 területi lakos részére.
Postacíme: 3200 Gyöngyös, Dózsa György út 20-22.
E-mail: korhaz@ bugatpal.hu
Web: www.bugatpal.hu
Ágyszáma: 392 ebből 174 ágy a krónikus ellátást szolgálja.
Dolgozóinak száma: 484 fő.
A kórház története
Az 1800-as évek közepén Magyarországon mintegy húsz, mai szerkezeti és szervezeti értelemben kórháznak minősíthető egységben gyógyították a betegeket. Ezek között volt az 1838-ban (azaz a legrégebbiek között) alapított Gyöngyösi Gyógyintézet. Az eltelt több mint másfél évszázad gyöngyösi kórház-egészségügyi munkájának bemutatása kis tükre a hazai egészségügy eredményeinek és gondjainak. Ezért érdemes és illendő munkájuk rövid ismertetésével elődeink emléke előtt tisztelegnünk.
A kórház épülete megtalálható a város 1750-es térképén, eredetileg uradalmi magtár lehetett. Addig Gyöngyösnek nem volt kórháza: az ispotályban gyógyellátás nélkül töltötték napjaikat a magatehetetlen betegek, öregek, koldusok. A kórház alapító tőkéjét Dr. Horner (Vezekényi) István tisztiorvos és segítői gyűjtötték össze. Az ünnepélyes felszentelés 1838. szeptember 16-án volt. Ekkor a kórház három helyiségből állt: egy férfi és egy női betegszoba három – három ággyal, és egy szoba a személyzet számára. Az ágyszám az évek során lassan emelkedett: 1881-ben a ragályos betegek részére külön osztályt nyitottak. Az alapító nyugállományba vonulásakor, 1886-ban 120 ágy állt rendelkezésre. Horner-Vezekényi több közleményt adott ki, bevezette először Magyarországon a homeopata gyógymódot, és útjára indította Gyöngyös első újságát, mely szakmai közlöny jellegű volt.
A következő igazgató Dr. Koller János 1887-től 1909-ig vezette a kórházat. Az ő nevéhez fűződik a modern orvosi tudomány szerinti gyógymódok bevezetése, a mai értelemben vett betegosztályok kialakítása, kivitelezték (Vezekényi elképzelése szerint) a betegségcsoportonkénti elkülönítést is. Meghonosították az elmegyógyászatot és az elmeosztályokat. Dr. Frindt Ferenc József, a kórház harmadik igazgatója (1912 – 1937), számos járványügyi gonddal küzdött meg (különös tekintettel az I. világháború okozta körülményekre), fejlesztette a szülészeti, belgyógyászati, sebészeti osztályt, korszerű műszertechnikát vezetett be. Őt Dr. Wiltner Sándor követte az igazgatói székben (1937-1955) aki miközben súlyos gazdasági gondokkal küzdött meg, korszerűsítette a kórházat, közte növelte az orvosi könyvtár szerepét. 1940-ben elmondhatta, hogy az osztályok a tudomány mai állásának megfelelően minden vizsgálati és gyógyító segédeszközzel fel vannak szerelve. Működése alatt, az 50-es években a kórház ágyszáma elérte 650-et, ebből 104 belgyógyászati, 60 sebészeti, 50 szülészeti és 414 elmegyógyászati ágy volt.
A kórházban 135 fő dolgozott, ebből 12 fő volt orvos, egy orvosra több mint 54 ágy jutott. Dr. Fejes István (1955-1969) vetette fel a kórház fokozatos, de teljes rekonstrukciójának szükségességét, a városi és járási betegellátás integrálását. Ez időszakban, 1956-ban vette fel a kórház a város szülöttének, a „kórház” szó megalkotójának, Bugát Pál nevét. A kórház látványos fejlődésnek indult. 1963-ban intézeti gyógyszertárat alapítottak az elsők között országunkban, továbbá tizenhét munkahelyes rendelőintézetet hoztak létre. A dolgozók száma ekkor 218, az orvosok száma 27 fő volt. Dr. Mátyus László (1969-1988) a városi vezetéssel elfogadtatta az új kórház építésének tervét, kijelölésre került az építési hely, s aláírták a kórházépítés engedélyét is. Megvalósította a területi ellátás integrációját.
Igazgatóságának időszaka végén, 1988-ban, a kórház fennállásának 150 éves jubileumára méltó módon emlékeztek meg. Vezekényi emléktáblát avattak, Vezekényi emlékérmet alapítottak és Bugát Pál emlékszobát hoztak létre.
A jubileum utáni évek az új kórházra való várakozás jegyében teltek el. Az alapkőletétel 1986. június 12-én megtörtént, közben az épület terveit megnyirbálták, egy szintet elvettek belőle. Az eredeti elképzeléseket sajnos, nem lehetett érvényesíteni. Megindult a betelepítés szervezése, ami több osztálynál ágyszámcsökkentéssel járt (sebészet, szülészet-nőgyógyászat). Az új kórház közben épült, az első ütemben a hotel diagnosztikai épület és a kazánház megvalósítása szerepelt. A konyha, a mosoda, a gyógyszertár és az igazgatási épület a következő ütem terveiben szerepelt, de az előre kijelölt terület ma is üresen áll, e második ütem nem valósult meg.
Ezután az egymást sűrűn váltó igazgatóknak sok gondot okoztak az előkészületi munkák. Dr. Thuróczy János 1988-1990 között igazgatott, őt a rendszerváltást követő igazgatóválasztás során Dr. Nagy János, a központi laboratórium főorvosa követte (1990-1992). Egészségi állapota miatti lemondása után Dr. Lukács Tóth Gyula pathológus főorvos követte az igazgatói székben (1993–1998). Nevéhez fűződik az új kórház átadásával kapcsolatos rendszerszervezések megvalósítása, a rendszer beüzemeltetése.
Az új épületszárny, a hotel-diagnosztika
Az új épület ünnepélyes átadása 1994. augusztus 19-én történt meg. Jelenleg itt található a sürgősségi betegellátó osztály, a belgyógyászati (kardiológiai) osztály, sz ápolási és gasztroenterológiai osztály, a szemészeti, fül – orr – gégészeti egység, a neurológiai osztály, a gyermekgyógyászati és újszülött, a központi anaesthesiologiai és intenzív osztály,a krónikus belgyógyászati osztály, valamint a diagnosztika egységek, a központi röntgen, a pathologia, a gasztroenterológiai labor, a központi laboratórium. Itt található a tüdőgondozó, valamint a közforgalmú gyógyszertár is. A további részlegek sorában említendő a központi műtőblokk, mely új szervezeti egységként magas színvonalú tevékenység ellátására is alkalmas. A nyolc ágyas Intenzív Osztály, valamint a belgyógyászaton kialakított kardiológiai őrző gyakorlatilag minden súlyos állapotban levő beteg ellátásra alkalmas. A hygiénés osztály keretében működő központi sterilizáló korszerű gépeivel biztonságossá tette az intézmény steril eszközökkel való ellátását. Az ágyfertőtlenítő beindításával országosan is elsők között valósult meg a minden beteg biztonságosan fertőtlenített ággyal való ellátása.
Külön épületekben helyezkedik el a Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály valamint az intézeti gyógyszertár és az Igazgatóság is.
2015-ben átadásra került az új épületszárny, ahol a földszinten és az I. emeleten a járóbetegek ellátását szolgáló rendelők kaptak helyet. A II. emeleten a szülészet-nőgyógyászati osztály, a III. emeleten pedig a sebészeti osztály található.
Válság és stabilizáció
A kilencvenes években bevezetett új finanszírozás első éveiben már súlyos nehézségek jelentkeztek a kórház gazdálkodásában, melyek az azt követő években egyre súlyosbodtak. Belső okként közrejátszott ebben, hogy az új épületben jelentősen drágább volt az üzemeltetés, s a bevezetett takarékossági intézkedések nem hoztak kellő eredményt. De ezen túlmenően a fenntartási költségek mintegy robbanásszerűen felvették a világpiaci nagyságrendet. A gyógyszerek, vegyszerek, szakmai anyagok, karbantartási költségek és szinte minden más az addigi ár sokszorosára emelkedett. A 90-es évek elején jelentkező finanszírozási nehézségek 1997-re fizetőképességi válságot idéztek elő, és az intézményt a csőd határára sodorták. Ennek megoldására a tulajdonos Önkormányzat biztost nevezett ki.
Az önkormányzati biztos irányításával minimális létszám- és ágyleépítés történt, a fő módszer a kiadások – bevételek egyensúlyának megőrzése volt, mely szigorú keretgazdálkodás alkalmazásával eredményesnek bizonyult. Az önkormányzati biztos az adósságállományt mintegy másfél éves munkával megszüntette. Megfeszített munkával, rendkívül fegyelmezett gazdálkodással az intézmény 1998 végén ismét adósságmentes volt. Megkezdődhetett az új stabilizáció időszaka. Ekkor az önkormányzat úgy döntött, hogy főállású igazgatót nevez ki Dr. Sebes Gábor személyében.
Külső szakértők bevonásával megkezdődött a kórház teljesítőképességének vizsgálata. Szakadatlan teljesítménymérés, -elemzés, költségfedezet számítás során láthatóvá vált, hogy a kórház kapacitása a vonzáskörzet ellátására optimálisan megfelel, de forgalma és adminisztratív tevékenysége elégtelen. Felmérésre került az is, hogy a betegek beutalása a kórházba, vagy más egészségügyi intézménybe történik-e. Ekkor is látható volt, hogy az ellátható betegek indokolatlanul nagy hányada más fekvőbeteg intézményt vesz igénybe.
Megerősítésre került a szakmai infrastruktúra. Tulajdonosi, alapítványi, pályázati forrásból százmilliók áramlottak a Bugát Pál Kórház szakmai területeire, szinte minden osztály részesült a fejlesztés lehetőségeiből. A jobb körülmények vonzották a betegeket, s a nagyobb betegforgalom bevételéből érdekeltségi szabályzat révén a dolgozók is részesedhettek. Jelentős fejlesztés történt a számítástechnika területén is. Az intézményi dolgozók részére korlátlan használati joggal bevezették az Internetet.
Hiába, hogy az intézmény továbbra is szigorú liquiditási politikát folytatott, a legmélyebb gazdasági válság 2004. májusában következett be. Nyilvánvaló volt, hogy hosszú távon csak két út között választhatott a kórház, illetve a tulajdonos önkormányzat.
Többszöri tárgyalás után Gyöngyös Város Képviselő-testülete 2005. május 15-ei ülésén fogadta el a Bugát Pál Kórház, mint költségvetési intézmény 2005. szeptember 30-ával való megszüntetését és október 1-jével a Bugát Pál Kórház Kht. új alapítással történő létrehozását. Rögzítették, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú (vagyis nem privatizált) közhasznú társaság, mint a kórház szerződéses jogutódja, minden szerződéses kötelezettségének eleget tesz. Az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott egyeztetések, valamint a június 2-án megtartott közmeghallgatás alapján kikristályosodott, hogy dolgozók, betegek és döntéshozók közös célja a kórház megmentése, a működési formaváltás idején és azon túl pedig az egészségügyi szolgáltatás folyamatos és zavartalan biztosítása. Ezt igyekeztek megvalósítani ezzel az „előremenekülési” stratégiával, ami a piaci környezetben túlélésre kényszerített intézményt piaci szereplővé formálta.
A Bugát Pál Kórház Kht. első ügyvezető igazgatója Dr. Sebes Gábor lett. Rá várt a feladat, hogy „levezényelje” a struktúra-váltást, és az azzal párhuzamosan elfogadott, ütemezett beruházási, felújítási programot. (Első lépésben ennek részeként tervezték megvalósítani a kórház zöldmezős beruházásait, valamint a gasztroenterológiai osztály és a Tüdőgondozó új épületben való elhelyezését.
A versenyszférából számos módszert átvettek, bár ezek egy része az intézmény munkájának jelentős átszervezésével járt.
A kórház tulajdonosa 2007. szeptemberétől a HospInvest Zrt. működtetésébe adta a kórházat. 2009. július 30-ig Dr. Szőke Ferenc, majd Kovács Andrea jegyzi az ügyvezetőséget. 2009. augusztus 1-jén már a Gyöngyösi Kórház Kft. az üzemeltető, ügyvezetője, Csont István. Az önkormányzat ismét meghirdette az üzemeltetés lehetőségét. 2009. október 1-től 2013. augusztus 1-ig a Medical Investments Zrt. működtette a kórházat. Ez idő alatt a a kórház ügyvezetői voltak: dr. Freili Géza, Bodnár Krisztina és Weisz Péter. 2013 augusztus 1-től a Bugát Pál Kórház a Magyar Állam tulajdonában és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásában végzi gyógyító munkáját. Főigazgató: Weisz Péter.
A kórház tudatos marketing és public relations politikát folytat. Rendszeresen bemutatja szakmai munkáját. Ennek kapcsán számos újságcikk, rádió- és televízió-riport készült. Az intézményben betegjogi képviselő és adatvédelmi tisztviselő dolgozik.
A tudományos közélet régen és ma
A korábbi évtizedek áldozatos munkájának, ambiciózus és igényes orvosoknak és munkatársaiknak köszönhető, hogy ma a gyöngyösi Bugát Pál kórház egyes osztályainak tudományos igényű munkáját nemcsak vonzáskörzetünkben, Heves megyében, hanem országosan is ismerik, elismerik.
A belgyógyászat területén Dr. Kobulniczky Emil, a Haynal-iskola tagja rakta le a klasszikus alapokat, amelyeket azután a Braun-iskolát képviselő dr. Gedeon András fejlesztett tovább a modern belorvoslás elemeinek alkalmazásával. Különböző belgyógyászati profilokra képzett ki szakembereket. Előadásaival, konferenciaszervezéseivel különösen kiemelkedik a gastroenterologiai műhely.
A sebészet területén Dr. Niedermüller Ferenc főorvos a Kékestetői Gyógyintézettel együttműködve alakította ki a pajzsmirigybetegségek sebészi gyógykezelésének rendszerét, ami országos elismerést váltott ki. Ezt a munkát folytatja ma is a sebészet, a szakma tudományos rangú osztályvezetőjével, Dr. Gál Istvánnal.
Dr. Béla Árpád pszichiáter főorvos az alkoholbetegek gondozásának rendszerét vezette be, amely munkát tanítványai és utóda folytatnak tovább, kiegészítve az azóta aktuálissá vált drogellenes küzdelemmel.
A szemészet területén Dr. Pintér Lászlónak – aki a Bugát Pál Kórházból szerzett kandidátusi minősítést – sikerült glaucomával kapcsolatos munkásságával országos szakmai figyelmet és elismerést kiváltania. Egyik tanítványa Dunaújvárosban lett főorvos.
Dr. Fejes András klinikai szakpszichológus, kandidátus, gazdag publikációs munkásságával vívott ki országos figyelmet és elismerést. A mozgássérültek gondjairól több monográfiát jelentetett meg.
A kórház gyógyszertárában folyó munka szakmai híre Dr. Kiss Ferenc főgyógyszerész, majd utóda, Dr. Szél Mária tevékenysége révén túljutott a város határain, számos országos tudományos fórumon is elismerést nyert. Dr. Kiss Ferenc főgyógyszerész Varga Sándor gazdasági osztályvezetővel a múlt emlékeinek felkutatásában, értékeinek ápolásában szerzett elévülhetetlen érdemeket.
A kórház múltjához, elődeihez méltón igyekszik híven teljesíteni szakmai tevékenységét. Emellett az osztályok tudományos munkája is jelentős. Egyes osztályvezetők a szakma kiemelkedő tudományos képviselői, számos orvoskolléga és szakdolgozó tartott tudományos előadást, írt szakmai cikket. A hazai kongresszusok mellett sebészeti, belgyógyászati, cytológiai, gastroenterologiai, neuropathológiai, orvostörténeti, gyógyszerészi, európai és világkongresszusokon szerepeltek dolgozóink előadásokkal. A gastroenterológia területén a hazai szakirodalom egyik első cikke volt 1987-ben a Helicobacter pyloriról megjelentetett dolgozat. A cikk osztályaink jó együttműködésének is példája volt. A sebészet területén a minimális invazív sebészi technikák klinikai alkalmazásával és a sebészi traumák metabolikus következményeinek kutatásával számos hazai és nemzetközi publikációnk foglalkozik.
A kórház égisze alatt számos hazai és nemzetközi részvételű konferencia került megszervezésre.
A Magyar Szemorvostársaság Kongresszusa két alkalommal, a Magyar Gastroenterologiai Társaság Endoscopos Sectiojának Tudományos Ülése, a Fiatal Sebészek Fóruma, a Magyar Anaesthesiológiai Intenzív Terápiás Társaság Észak-magyarországi Szekciójának Tudományos Ülése, a Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-magyarországi Szakcsoportjának Tudományos Ülése, a Magyar Sebész Társaság Endoscopos Sebészeti Szekciójának Kongresszusa.
A 90-es évek elejétől kezdődött el a minőségbiztosítási programok bevezetése az intézményben. Elsőként a sebfertőzés elleni program kidolgozásában és bevezetésében vettünk részt. A decubitus elleni program és az ápolási dokumentáció bevezetése ez irányú tevékenységünk magasabb színvonalú végzését biztosítja.
1996-ben kezdődött meg és fokozatosan kiszélesítésre kerül a betegre szabott gyógyszerelés megvalósítása. Az osztályokon jelenlévő gyógyszertári szakasszisztensek biztonságosabbá tették az ellátást, racionalizálták a költségeket. Városi kórház szintjén országosan is kevés helyen működik a gyógyszerterápiás konzíliáriusi rendszer, melynek alapját az 1995 óta működő terápiás software jelentette. A gyógyszerészeink által kidolgozott cytostaticus kezelési protokoll országosan is bevezetésre került.
A fentiek csak kiemelések a kórház mindig élénk tudományos élete területéről. Az itt dolgozók közül napjainkban is egyre többen tartanak különböző tudományos fórumokon korszerű módszerekkel előadást, jelentetnek meg szakmai folyóiratokban közleményeket. Noha az orvosi könyvtár megszűnt, de az Internet korlátlan hozzáférési lehetőségei, az intézményben biztosított korszerű prezentációs módszerek, a kiemelt mértékben támogatott tudományos részvétel biztosítja és megalapozza ezt a jövőre nézve is.
Végigkísérhettük, hogy az elmúlt bő másfél évszázad folyamán hogyan vált a 6 ágyas alapítványi kis kórház a történelem viharaiban sok-sok nehézséggel megküzdve napjainkra elismert intézménnyé, jellegzetes, a szakmai és szervezési elveknek mindenben megfelelő középnagy városi kórházzá, ahol korszerű gyógyító munka folyik. Ebben nagy szerepük volt és van ma is a kórházban dolgozó orvosoknak, ápolóknak, gazdasági dolgozóknak.
